Számolós játék: Képes szorzótábla (7 éves kortól)

Az adatok tanulása mindig sokkal könnyebb akkor, ha kötni tudjuk őket valamihez: élményekhez, érzésekhez, képekhez. A most következő módszer elég időigényes és sok figyelmet kíván a szülőtől is, de sokat segíthet a szorzótábla megtanulásában. Ismét az adatvizualizáció eszköztárát használjuk fel arra, hogy kisiskolás gyermekünk ne csak unalmas tananyagként, hanem átlátható és érdekes rendszerként gondoljon a számokra.

A játékhoz szereznünk kell egy minél nagyobb négyzetrácsos lapot (legyen legalább A4-es méretű lapunk, akár egy dupla A5-ös füzetlap segítségével). A lényeg az, hogy szépen, rendszerezetten rajzoljuk fel a szorzások eredményét különböző méretű négyzettartományok segítségével; 1x1= egy körülhatárolt négyzet, 2x1 = két négyzet magas és egy négyzet széles téglalap, és így tovább. Készítsünk egy táblázatot, amelyben az oszlopok és a táblázatok egyes számpárok szorzatai! Ha szépen, sorban haladunk, egyre nagyobb területű téglalapokat kapunk, az itt látható ábrához hasonlóan.

Érdemes a szorzótábla minél nagyobb részét megrajzolni, akár 10x10-ig is eljutva (ehhez még nagyobb lap kell), de persze nem kötelező. Miután elmagyaráztuk a szabályt, hagyhatjuk, hogy a gyerekünk is megpróbálkozzon a területrajzolással. 

Feladat: Keressünk együtt szabályszerűségeket a rajzon!

Az első és legfontosabb szabály, hogy ebből a rajzból a felírt számok minden szorzatának eredménye megállapítható úgy, ha a körülhatárolt négyzeteket ("kockákat") megszámoljuk. Erre mutathatunk is néhány példát. Ha tehát egy szorzás eredménye hirtelen nem jut az eszébe, innen tud "puskázni", de ezt csak a játék során használhatja.

Innentől kezdve adhatunk különböző feladatokat:

(amiket itt elmondunk, annak nagy része egy gyereknek új felfedezés, ezért érdemes ennyi időt gyakorlást szánni rá)

1. Keress egyforma téglalapokat!

Az hamar feltűnik, hogy a szorzat-téglalapok formája az azonos számú sorokban és oszlopokban egyforma. Olyan, mintha átlósan tükröztük volna őket egymásra. Ez a felcserélhetőség szabálya.

2. Keresd meg a négyzeteket!

Ha a "téglalap" és a "négyzet" fogalma nem egyértelmű, segítsünk: "Mi a különbség négyzet és téglalap között? A négyzeteknek minden oldala egyenlő hosszúságú.  Mutasd meg, hogy melyik a négyzet!"
Itt azt az elvet kell megállapítanunk (közösen!), hogy mindig ott alakul ki négyzet, ahol valamit önmagával szoroztunk.

3. Színezd egyformára azokat a téglalapokat, amelyek ugyanannyit érnek!

Itt az az érdekes, hogy nemcsak az ugyanolyan formájú, csupán helyzetükben különböző (fekvő vagy álló) téglalapok lesznek egyforma színűek, hanem azok is, amiknek más a formájuk, de ugyanakkora a területük. 

4x1 ugyanakkora, mint 1x4 és 2x2, hiszen mindegyikben 4 kocka van. Hasonlóképpen a 12-es területű négyszöget is megkaphatjuk úgy, mint 3x4, 4x3, 2x6 és 6x2, és így tovább. Ha kitartóan folytatjuk a színezést, akkor szép mintákat kapunk az eredményekből.

4. Melyik szín mennyit ér?

Az eddigi, képi alapon felépített rendszert kapcsoljuk vissza a számjegyek absztrakt világához. Ha megtörtént a színezés, írjuk fel, hogy az egyes színek hány kockát (vagyis milyen eredményt) tesznek ki. Ezt csinálhatjuk a lap aljára készített külön színkóddal is, de írhatjuk a téglalapok belsejébe is az eredményeket. Lényeg, hogy a gyermekünk többet dolgozzon vele, mint mi (persze ha szükséges, segítsünk neki, de ne mondjuk el az összes eredményt). Így még egy körben segítettük rögzíteni a szorzótábla értékeit, ráadásul így az osztások és bennfoglalások is könnyen visszakereshetőek lesznek.

Készségek: számtanulás, szorzás, osztás, rajzkészség, kategorizáció

Eszközök: A4-es négyzetrácsos lap, vonalzó, rajzeszközök

Játékosok: egy gyerek, egy felnőtt