2012. március 12., hétfő

Számolós játék: "Válogató" (3 éves kortól)


Hogyan lehet a legkisebbeket rávenni a rendrakásra? Kezdjük kicsiben! A most bemutatott játék rövid, praktikus feladatai könnyen lekötik a picik figyelmét, segítenek a rendszerezési képességek fejlesztésében, és a játék részévé teszik az elpakolást.

Valószínűleg sok szülő nem tudja, hogy a 2-4 év közötti kisgyermekek számára milyen sokat jelent az esztétikum. A kislányokon ez különösen jól látszik: fontossá válik számukra, hogy szépek legyenek, és még ha korábban úgy kellett birkózni az öltöztetésnél, most szívesen illegetik magukat a habos-babos ruhákban. A fiúk inkább a környezetük vagy a tárgyak megfigyelése felé nyitnak, de ugyanolyan fogékonyak a szépségre. Ezt az időszakot érdemes kihasználni a rendre való nevelésben is. Valójában a gyerekek szépérzéke igényli a rendet, ám ezt olykor felülírja a kényelem (vagy lustaság) – többnyire a szülő részéről.
Az alábbi játék segít, hogy könnyen rávehessük a gyermekünket az elpakolásra. A játék lényege a válogatás vagy kategorizálás, amely során egy nagyobb tárgycsoport bizonyos elemeit kell ide-oda mozgatni. Mi egy kosárra való kagylót használtunk, de bármilyen tárgy szóba jöhet, ami kellőképpen érdekes a gyermek számára - ne egyszerű vagy megszokott dolgokat válasszunk! Az ezerszer látott fakockával nem fogjuk tudni ugyanúgy lekötni a kicsit. Legyen olyasmi, ami különleges, és sok van belőle, pl. valamilyen gyűjtemény, bizsuk, gombok, madártollak stb.

Feladat: Válogassuk szét a tárgyakat valamilyen tulajdonságuk alapján!

A kagylóknál például az alábbi szempontok szerint tudtunk válogatni: először szín alapján (fehérek, sárgák és barnák), azután forma (hagyományos kagylók vagy hosszúkás, kúp alakú és kerek csigaházak), mintázat (csíkozott, pöttyös vagy foltos) és végül felület szerint (sima vagy „tüskés”). Fontos, hogy mi magunk is legalább annyira részesei legyünk a játéknak, mint a gyermekek. A lényeg, hogy először jó alaposan vizsgáljuk meg az egyes darabokat (nem muszáj egytől-egyig végignézni őket, inkább kutakodjunk, szemlélődjünk), és keressünk olyan dolgokat, ami alapján elkezdődhet a válogatás. Ezután minden játékos keressen más és más fajtájú darabokat (pl. egyikőnk a csíkos kagylókat, másikunk a pöttyöseket).  Lehet segíteni egymásnak: ha én találtam egy csíkosat, azt odaadom annak a játékosnak a kezébe, aki ezeket gyűjti. A létrejött kupacokat megszámolhatjuk (de persze csak akkor, ha nem túl nagyok), azután újabb nézegetés és válogatás kezdődik.

Ha elég jól beleéljük magunkat a játékba, akkor nem kell majd sokat dolgozni a rendért: az utolsó feladat, vagyis a játék lezárása mindig az legyen, hogy az összes darabot tegyük vissza a helyére! Ha ömlesztve tároljuk őket, akkor ez biztosan könnyen megy majd, de ha minden darabnak saját helye van, akkor újfajta kihívás elé állítjuk a kicsit, és lehet, hogy még szívesebben megteszi majd.  Itt is segítsünk, de fontos, hogy a gyermek is kivegye a részét, pl. mi megmutatjuk, mit hová kell tenni, ő pedig odaügyeskedi a darabokat a helyükre.

Ne várjunk csodát, ettől a feladattól még nem fog a gyermekünk mindig rendet csinálni maga után, de a segítségével megtaníthatjuk, hogy a játék, vagy alapvetően minden tevékenység lezárásához hozzátartozik a rendrakás. Ha ezt a szemléletet következetesen máskor is együtt gyakoroljuk a picivel, akkor érhetünk el tartós eredményt.

Készségek: kategorizáció, számolás, esztétikai érzék, rendszerezés
Eszközök: tárgygyűjtemény
Játékosok: egy felnőtt, akár több gyerek

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése