Titkosírás - 4. rész (5 éves kortól)

A titkosírások egy része úgy dolgozik, hogy az üzenetet megkeveri vagy "elrejti a sorok között" - ilyen volt a már bemutatott módszerek közül a Szótagoló és az Összeolvasó titkosírás. A másik felük valamilyen egyezményes kódrendszeren alapul - például amikor egy kép, szimbólum vagy számsor helyettesít egy betűt (ld. A= Alma módszer). Végül létezik egy olyan válfaj is, amelyik nem kódok vagy megállapodások segítségével rejtjelez, hanem egyszerűen láthatatlanná teszi az üzenetet.

Titkosírás - 3. rész (7 éves kortól)

Az előzőleg bemutatott titkosírásaink egyike betűkre, a másik szavakra és szókapcsolatokra épült. A most következő rejtjelezés a szótagok segítségével zavarja meg az illetéktelen olvasókat.

A másodikosok nagy része megszenved a szótagolással, mint tananyaggal. Ha ezt a titkosírást gyakoroljuk, azzal tovább nehezítjük a feladatot - így a "sima" szótagolás talán már nem is tűnik olyan bonyolultnak!

Csoportmunka szabályok (A H2O oktatás)

A most következő elvekkel a H2O Program honlapján találkoztam. Ez az oldal a hátrányos helyzetű, beteg vagy rossz társadalmi körülmények között élő gyerekek felzárkóztatására szolgáló iskolai módszereket mutatja be. Hogy ez hogyan használható olyan családokban, ahol jómódban élnek, és nincsenek beteg gyerekek? Egyszerű: a program arra nevel, hogy tanuljunk meg heterogén csoportokban dolgozni. És bár az alma nem esik messze a fájától, azért a családtagok közötti különbségek is elég nagyok tudnak lenni...

Titkosírás - 2. rész (7 éves kortól)

A titkos üzenetek most következő formáját én a szépirodalomból ismertem meg, még általános iskolás koromban, az alábbi példán keresztül:

"Kedves, ezüstös, drága dádém!

Ezer nemes arany tizedét örömmel ropogtasd örök keserűség keservét ivó magzatodért.

Egészségem gyöngy. A vaj árt. Ritkán óhajtom sóval, borssal.

Ócska lepedőben szárítkozom álmomban, zivataros estén.

Matyi bátyám, egypár rózsát, rezet, ezüstöt, libát egy lapos leveleddel eressze hajlékomba.

Erzsi, tűt, faggyút, ollót, gombot, levendulát adj! Laci, nefelejts!

Imre"

A szövegrészlet Gárdonyi Géza "Egy magyar rab levele" c. novellájából származik. Első olvasásra zagyvaságnak tűnik, de azért rá lehet jönni a turpisságra! 

Csak akkor olvass tovább, ha tudod a megoldást, vagy ha már nem akarod törni a fejed! :)